KNOP VENCEL ARAGONIT MÚZEUM - KOROND

Cím: Pál Zoltán,

Korond, Főút, Árcsó,

Tel: +40745627914

Web: http://www.slowtours.travel https://www.facebook.com/SlowToursTransylvania

E-mail: office@slowtours.travel

Hajdanán Korond sikere a „székely drágakőként” is ismert aragonit ásványhoz kötődött, mely akkora hírnévre tett szert, mely vetekedett a helyi kerámiáéval és a tapló-feldolgozással.

Képek forrása - kovatsfenykepeszet.ro -

Ahhoz, hogy megértessük a korondi aragonit múzeum létrehozásának a szükségességét, egészen 1895-ig kell visszautaznunk, amikor is Knop Vencel, geológiából és iparművészetből diplomázott cseh tanár a magyar kormány kérésére elvállalta az akkor létesült zalatnai művész- és mesterképző intézet kőfaragó és kőcsiszoló osztályának az oktatását magyar nyelven, amit egy év alatt meg is tanult. Szaktudása, oktatási eredményei alapján a millenniumi rendezvények alkalmával kitüntetésben részesült. A kereskedelmi minisztérium megbízásából, párhuzamosan a tanári munkájával, szakértőként beutazta Erdély és a Bánság szinte teljes területét. Így vetődött el Korondra, mely települést és népét igencsak megszerette. Knopot ugyanakkor a sósvizes domboldalakban felbukkanó aragonit is elvarázsolta, annyira, hogy 35 évesen nyugdíjazását kéri, és Korondon telepedik le. 1914-ben húsz évre bérbe vesz egy aragonitdús területet, kölcsönt kér az államtól, majd megalapítja az első erdélyi aragonit kőcsiszoló üzemet. Gyára huszonöt-ötven alkalmazottat foglalkoztat, vagyis Knop munkahelyet is teremtett a helyiek számára.

A korondiak úgy tartják, Knop két aragonittal teli bőrönddel elutazott Amerikába, és gazdagon tért vissza. A valóság persze kicsit szürkébb, ám tény, a korondi aragonitból készített háztartási és dísztárgyakat számos országban értékesítették, köztük Amerikában is. Virágzott az üzlet, az első világháború viszont Knop Vencelt harcba küldi, a másodikban elveszíti fiát, majd 1949-ben meghal. Végakarata szerint önmaga választotta hazájában, Korondon helyezik örök nyugalomba. A gyár és a kitermelési telep feleségére marad. Nem sokáig, hisz tíz évvel később államosítják, és a vagyonállag a székelyudvarhelyi szövetkezet tulajdona lesz. Az új igazgató „újít”, a gyorsabb kitermelés reményében robbanóanyagot használ: a bánya összeomlik, a gyár alapanyag nélkül marad, és itt véget is ér a korondi aragonit kitermelésének a története.

Az unokák visszaigényelték és vissza is kapták a gyárat, geológiai elemzések viszont azt mutatják, nincs aragonit, a robbantásoknak is „köszönhetően” kifogyott, odalett a „készlet”. S ha van is aragonit, legfeljebb csak igen kis méretű tárgyak készítésére alkalmas. Érdemes ellátogatni a Szováta-fürdői katolikus kápolnához, Európában egyedülálló oltára és aragonit gyertyatartói is Knop nevéhez fűződnek, illetve itt említhetjük meg, hogy a székelyudvarhelyi ortodox templomban levő oltári szentség tartói (tabernákulumok) is a korondi üzemben készültek, sőt, a Knop család állítása szerint még a Louvre-ban is található Korondon készült aragonit tárgy. Ugyanakkor tényként kell kezelni, hogy a korondi kerámiák mellett a „székely drágakőből” készült tárgyak Európa-szerte dicsérik a korondiak szépérzékét, szorgalmát, ügyességét, tehetségét.

A múzeum

A múzeum létrehozásának ötlete a 34. korondi vásáron született meg, amikor a helybéli Tófalvi József, és Knop Vencel unokái – Sebő Éva, ifj. Knop Vencel –, illetve a Korond-Parajd térség Természetvédelmi Gondnokság egymásra találtak. Nagy szerep hárult Korond község lakóira is, akik felajánlásaik révén segítették egy, a korondi aragonit-bányászat és feldolgozás történetét felidéző kiállítás létrejöttét. A felajánlott tárgyak és az épület megerősítette ugyanis a gondnokságot azon hitében, hogy a kiállítást állandó jellegűvé tehetik. Ifj. Knop Vencel és Sebő Éva, a hajdani aragonit csiszoló üzemet alapító Knop Vencel unokái ajánlották fel a múzeum épületét, ahol annak idején a dísztárgyak csiszolása folyt. Tófalvi József korondi vállalkozó és műkincs-gyűjtő pedig felajánlotta aragonit gyűjteményét. Rajtuk kívül még sokan hozzájárultak ahhoz, hogy a gondnokság elérje múzeum-alapító célját.

– Hasznos, érdekes és elgondolkodtató tárlatot sikerült összeállítanunk, melynek megtekintése után minden látogatónk ismeretekben gazdagabban távozik, és büszkén viszi tovább Korond és az aragonit közös történetének hírét – mondják a gondnokság irányítói, akik úgy számolták, a múzeumban száz darab használati és dísztárgy került kiállításra. Az anyagot bővítenék, ezért felhívással is fordulnak mindenkihez: akinek van régi fotója az üzemről, a kitermelésről, vagy olyan aragonit tárgya, melyet beadna a tárlatba, szívesen várják, természetesen a kiállításon az adományozó nevét is feltűntetik.

A tárlat

Az aragonit múzeumban az ásványtól indulva, megismerkedhetünk annak kitermelési, feldolgozási folyamatával, majd felvonulnak a belőle készült tárgyak is. Elsőként a tárlat az aragonitot és  tulajdonságait mutatja be, majd a kőzet feldolgozását, a termelési folyamatot, az ott dolgozó szakembereket, valamint a feldolgozó üzem atyjának, Knop Vencelnek az életét. Kiderül az is, hogy a korondi üzem termékskálája meglepően széles volt: írókészleteket, hamutartókat, virágvázákat, cukortartókat, fényképtartókat, gyümölcstálakat, éjjeli lámpákat, órakereteket, könyvtámaszokat készítettek.

A Korond Parajd felőli kijáratánál, a Csigadomb közelében található múzeum nyári időszakban délelőtt 10 és 17 óra között látogatható. Tárlatvezetés is van.

Video:

A székely gyémánt - A korondi aragonitcsiszolás története

2020.05.31.

https://mediaklikk.hu/video/a-szekely-gyemant-a-korondi-aragonitcsiszolas-tortenete/?fbclid=IwAR3gf-jzts1hw6H6UGUYkGZO50CLY56d_B14cUm4UZeQvw3hBQB5eSifuiI